Az A–4 Skyhawk könnyű támadó repülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban terveztek és gyártottak, az Amerikai Haditengerészet igényei alapján. Az egyszerű, jó manőverezőképességű repülőgépet több országba exportálták. A hidegháború időszakának szinte összes színterén fontos szerepet játszott: részt vett avietnami háborúban, a jom kippuri háborúban az Izraeli Légierő, a Falkland-szigeteki háborúban az Argentin Légierő, valamint az öbölháborúban a Kuvaiti Légierőállományában. Napjainkban is több országban szolgálatban áll. Az Amerikai Haditengerészetnél az A–7 Corsair II, a Tengerészgyalogságnál az AV–8 Harrier váltotta föl.

 

Az A–7 Corsair II szubszonikus vadászbombázó repülőgép, melyet az F–8 Crusader áttervezésével az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztettek ki az Amerikai Haditengerészet igényeinek megfelelően. Ezen a repülőgépen alkalmaztak először Head-up display-t, radarral helyesbített tehetetlenségi navigációs rendszert, valamint ez volt az első harci repülőgép, amelynekkétáramú gázturbinás sugárhajtóműve volt. A repülőgépet rendszeresítette az Amerikai Légierő is, az A–1 Skyraidereket váltották le a lelőtt pilótákat kereső és mentőhelikopterek támogatásában. A gép részt vett a Vietnami háborúban, Líbia 1986-os bombázásában, és az Öbölháborúban. Görögország, Portugália és Thaiföld is vásárolt a repülőgépből. Az amerikai gépeket 1993.-ra, a portugálokat 2001-re vonták ki a hadrendből, a görög és a thai gépek még repülnek.

 

A B–52 Stratofortess a világ egyik legismertebb nehézbombázója (a Stratofortess név egyrészt a sztratoszféra meghódítására utal, a fortress pedig erődöt jelent, utalás a korábbi amerikai nehézbombázók, a B–17 Flying Fortress és a B–29 Superfortress neveire). A gép 1955-ben állt hadrendbe, a szolgálatban tartását eredetileg 2000-ig tervezték, de a szűkös költségvetés miatt a típus korszerűsítése mellett döntöttek, így a gép egészen 2045-ig állhat hadrendben. A típus első változata 1952-ben B–52A néven állt szolgálatba, majd ezt 1962-ben a B–52H jelű típus követte. Jelenleg csak a H jelű típusok állnak szolgálatban.

 

A C–130 Hercules négy hajtóművel felszerelt, légcsavaros, közepes teherszállító repülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban a Lockheed cég tervezett az 1950-es években és napjainkban is gyártják. Kategóriájában a világ legelterjedtebb repülőgépe. Ma több mint 40 különféle modell és verzió repül több mint 50 ország légierejében. 2006 decemberében ünnepelte hadrendbe állításának 50. évfordulóját az Egyesült Államok légierejében, ilyen hosszú ideig csak négy másik katonai repülőgépet használtak (Canberra, B–52, Tu–95 és KC–135). A C–130 képes kiépítetlen repülőtereken is le- és felszállni, mert eredetileg katonai csapatszállító, sebesültszállító és teherszállító szerepkörre tervezték. A repülőgép sokoldalúságát jellemzi, hogy számos más feladatra is alkalmazták, mint például földi támadó, kommandós csapatszállító, kutató-mentő, tudományos kutató, időjárás-előrejelző, légi utántöltő repülőgépként, valamint légi őrjáratozásra és tűzoltásra. Az ötven éves szolgálati ideje alatt a C–130-as repülőgépek számos harci, polgári repülési és humanitárius feladatot hajtottak végre.

 

A Vought F–8 (eredetileg F8U) Crusader szuperszonikus, egyhajtóműves, haditengerészeti vadászrepülőgép, melyet az 1950-es években fejlesztettek ki az Egyesült Államokban, elsősorban a Vought F–7 Cutlass leváltására. Jellegzetessége, hogy nyilazott vállszárnyát fel- és leszálláskor az alacsonyabb leszállósebesség elérése érdekében kis mértékben fel lehet hajtani. A vietnami háború első felében meghatározó szerepet töltött be, később váltótípusa, az F–4 Phantom II vette át tőle szerepét. Felderítő változata az RF–8 volt. Alkalmazta a Francia Haditengerészet és a Fülöp-szigeteki Légierő is.

 

A AH–1 Cobra a világ első harci helikoptere, az Egyesült Államokban az UH–1 Iroquois könnyű szállítóhelikopterből, ideiglenes megoldásként, annak fődarabjait felhasználva fejlesztették ki, elsősorban a Vietnami háborúban felmerült igények kielégítésére. Alacsony ára és a számtalan ország által rendszeresített UH–1 helikopterrel való nagyfokú csereszabatossága miatt rendkívül elterjedt helikopter. A hatvanas évektől részt vett az Egyesült Államok összes háborújában, a jóm kippúri háborútól kezdve az összes arab–izraeli háborúban, az irak-iráni, valamint számos kisebb fegyveres konfliktusban. A kilencvenes években Romániában is felmerült rendszeresítésének és ottani sorozatgyártásának gondolata. Az ezredfordulótól a RAH–66 Comanche helikopterrel tervezték felváltani, de az új helikopter fejlesztését a vele kapcsolatban felmerült problémák miatt leállították, így a Cobra, jelentős korszerűsítés után, valószínűleg még több évtizedig szolgálatban marad. A korszerűsítettAH–1 SuperCobra erősebb hajtóműveket és fejlesztett avionikát kapott, mellyel automatikusan képes lett mind a légi, mind a földi célpontokat keresni, felismerni és osztályozni. Két General Electric T700–401 gázturbinás hajtóműve van melyek teljesítménye 2 × 1194 kW. Változatai az AH–1W és az AH–1Z.

Oldal: Légierő
Amerikai fegyverek - © 2008 - 2024 - amerikai-fegyverek.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat